Nézem a Konyhafőnök c. versenyt, vagy inkább cirkusznak nevezhető tévéműsort. Annyira utálom az egészet, mind a stílusáért mind a zsűrizés végett... Tudom, ez egy előre megrendezett közeg, lebeszélt forgatókönyvvel és történésekkel, de akkor is, számomra bicskanyitogató ez az egész. Akkor most többen megkérdezitek, hogy akkor meg a mi a fenének nézem?! Nem tudom megmondani, de mégis ott ülök esténként a képernyő előtt és bámulom az aktuális részt. A kíváncsiságom úgy látszik jóval erősebb a józan eszemnél. No, mindegy, nem is ez a lényeg... Az elmúlt adásban az egyik feladat, egy süteményt volt. El kellett készíteni, a Non Plus Ultra nevezetű, igen régi, amolyan nagyanyós süteményt... Csetlettek-botlottak, kapkodtak össze vissza a versengő konyhafőnökök. Folyt, pirult, leégett, megbarnult.... volt ott minden. Nem akartam elhinni, hogy ez az apró desszert, így kifogott a csapatokon. Teszteltem magam és elkészítettem. Igazat megvallva, leginkább a tojásfehérje kalap okozott némi izgalmat, de összességében szerintem egész jóra sikeredett ez az apró, édes harapni való. Persze itthon sokkal könnyebb volt az egész forgatókönyv, hiszen nem vizslattak szikrázó zsűriszemek, nem volt időkorlát, nem kellett más kapkodását figyelnem, szóval leginkább a nyugalom uralkodott a konyhámban... Lehet zsűri elé nem tenném ki, de egyébiránt, egy nagyon finom sütemény. Érdemes megkóstolni...
Hozzávalók a tésztához: 20 dkg liszt, 15 dkg vaj, 1 evőkanál tej, 2 tojás sárgája, 4 dkg cukor, 1 csipet só. Hab: 2 tojás fehérje, 10 dkg porcukor, 1 evőkanál citromlé. Összeragasztáshoz: sárgabaracklekvár
A tészta hozzávalóit összegyúrjuk, majd egy fél órára a hűtőbe tesszük dermedni. Mikor lehűlt a tészta, lisztezett alapon kb. 3 mm vastagságúra kinyújtjuk és kiszaggatjuk egy kb. 3 cm-es pogácsaszaggatóval. Ez után, sütőpapírral bélelt tepsire átrakosgatjuk a tésztalapokat. Elkészítjük a fehérjehabot. A két tojásfehérjét habbá felverjük, közben hozzáadagoljuk a porcukrot és a citrom levét. Közepesen lágynak kell lennie a habnak, hogy könnyen nyomható legyen. Nyomózsákba töltjük a habot, majd sima végű csővel, habkorongot nyomunk minden egyes tésztára. A süteményt tegyük be a sütőbe 170 C-ra és süssük őket kb. 15 percig. Legyenek világosak a kisült kekszek. Hagyjuk teljesen kihűlni őket, majd egyet-egyet összeragasztunk a baracklekvárral. Jót tesz neki, ha áll egy kicsit. Finom, zamatos keksz. Pont az a "nem tudom abbahagyni" kategória...
Gyerekkorom kedvence!!! :) Egyszer megsütöttem, azóta tervezem a blogra, csak mindig halogatódik! :D Gyönyörűek lettek!!!
VálaszTörlésSzépséges kekszeid lettek, nagyon-nagyon szeretem! Gyerekkoromban az első között szerepelt, melyet egyedül kezdtem készíteni. Gyakran készítem egyébként most is, mert Milán imádja a korongokat szaggatni. :)
VálaszTörlésÉn még sosem ettem ilyen sütit, de olyan guszta, hogy szívesen megkóstolnám. :)
VálaszTörlésNekünk nincs tévénk, a lakásfelújítás előtt eladtuk, de előtte se néztük már vagy 3 éve. Nem hiányzik, pont azért, amiket te is lertál.
Mini ufócskák. Ez jutott eszembe róluk, ahogy megláttam őket. Nekem ez a süti kimaradt a gyerekkoromból, érdemes lenne egyszer elkészíteni. Nálam zsűrizés nélkül is 5*** !
VálaszTörlésNagyon kis mutatósak lettek! :)
VálaszTörlésKedves Lányok!
VálaszTörlésNekem is kimaradt a gyerekkoromból ez a süti, úgy látszik az én anyukám nem fogott bele a macerás dolgokba. Nekem kissé túl édes, de gondolom ennek ilyennek kell lennie. Amúgy finom. Köszi a hozzászólásokat!
Édesem te továbbjutottál volna a versenyben ezzel, én még nem is ettem ilyet, sütni sem sütöttem, de biztos finom kis süti, a tiéd szebb is, mint amit a műsorban mutogattak, én is csak azért nézem, mert fölmegy a vérnyomásom tőle, nem is értem kezdőktől miért várnak el ilyen maximumokat, amit csak sztárséfek tudnak, de ebben a Konyhafőnök c. cirkuszban én a legelső adásban repültem volna, eleve halételt nem tudok, se tenger gyümölcseit, se ázsiai ilyen-olyan leveskéket, szóval az ezeréves háziasszonyi tudásunk ide kevés... röhejes nem?????
VálaszTörlésAnikó! Teljesen igazad van. Én azt hittem, hogy azért egyszerűbb ételek lesznek feladatként. De nem! Extravagáns baromságok. Különben is teljesen ki vagyok az olyan ételektől, amik a tányér közepén figyelnek kb. 5 cm terjedelemben. Kérdezem én, ha netán ízlik, akkor 10 tányérral kell még rendeljek, hogy érezzem tovább az ízeit? Hát nincs igazam? Ezeket egyék meg az újgazdag, prűd kihaénnemek... Én maradok a magyar-fúziós konyhánál.
VálaszTörlésIgen, én sem bírom az ilyen semmilyen adagokat, ez nem normális, nem azért megyek étterembe, hogy keressem a tányéron amit rendeltem, ilyen-olyan pöttyök között valami kis piszok, lehet, hogy ez a szuperdrága világvárosokban lévő szintén szuperdrága éttermekben nagyon menő, de én jobban szeretem a piroskockás asztalú kisvendéglőket, a rendes ételekkel, rendes adagokat, amivel jól lehet lakni és nem csak piszkálgatni.
TörlésA konyhafőnökben még az sem tetszik, hogy kuriózumszámba menő méregdrága, szinte csak speciális helyeken kapható hozzávalókkal főzetnek, mintha azok egyenrangúak lennének a krumplival, mintha bárki meg tudná ezeket venni, és azt sem hiszem, hogy minden étterem konyhájában szerepelnek ezek a bizonyos drága cuccok, mert nem így van, a kisvendéglőben is van séf, azaz konyhafőnök de nem ilyen anyagokból főz, hozzáteszem, hála az égnek.
Jó lehet, hogy kissé földhözragadt vagyok, de próbálom nézni a mai magyar valóságot is, na azzal egyáltalán nincs összhangban ez a műsor.
Gyönyörűek, kívánatosak lettek a sütieid! Még az is lehet, hogy én is neki állok... míg te inspirálsz, ez a műsor inkább elveszi a kedvem a főzéstől és időnként az emberiségtől is... Ha jól emlékszem, akkor ők talán karamellel ragasztották össze, amin csodálkoztam, mert én is lekvárra emlékeztem! :)
VálaszTörlésAnikó!
TörlésKöszönöm a kedves szavakat. Örülök, ha a munkámmal másokat is inspirálhatok... A finom ételek készítéséhez bizony jó kedv, elhivatottság és szeretet kell. Ha nem így állunk hozzá, akkor legyen bármilyen fantasztikus a hozzávaló, az ételünk nem fog sikerülni. Jól emlékszel, a fele sütemény karamellel volt töltve. Na ott kapnék cukor mérgezést... Amúgy is édes nekem még lekvárral is, hát még karamellel...
Jééé, ennek így kell kinéznie?! Nagyon szépek! Régebben készítettem én is, de fehérjét nem tettem rá, és olyan laposak voltak, mint egy sima "mezei" linzer. :-)
VálaszTörlésJó, hogy van olyan Valaki, akitől ezt elleshetjük.
A műsor meg.... tiszta lelki terror!
Fantasztikus profi kekszek, nem tudnék meg állni egy-két darabnál, az biztos!
VálaszTörlés