~BROKKOLIS RIZSGOLYÓ SAJTMÁRTÁSSAL~

Délutáni uzsonna gyanánt készült ez a ropogós rizsgolyó, melybe most brokkoli is került. Szeretjük a bundázott ételeket és így, hogy sütőben sült olaj helyett, talán még kímélőbb is lett. De aki ragaszkodik a forró olajban sütéshez, az megteheti úgy is. Itt is, ott is, remek ropogós labdacsok lesznek majd belőlük. Nagyon finom, főleg ha még megmártjuk őket a selymes sajtmártásban is. Csak úgy eteti magát... Köretnek sem utolsó, egy szelet sült hússal és salátával tálalva.

Hozzávalók: 2,5 dl rizs, 1 fej brokkoli, 1 tojás, 10 dkg reszelt Trappista sajt, 1 evőkanál vágott petrezselyemzöld, 1 kanál liszt, só, őrölt fekete bors, zsemlemorzsa. Olaj a sütéshez, vagy sütőpapír a tepsihez.

A rizst pergősre megfőzzük, a rózsáira szedett brokkolit pedig félpuhára megpároljuk. Mikor elkészültek, kissé kihűtjük őket. Egy tálba tesszük a rizst, a puha brokkolit, a nyers tojást, a reszelt sajtot, a lisztet és a vágott petrezselymet. Óvatosan összekeverjük, hogy a brokkoli ne nagyon törjön benne össze, majd a masszát ízesítjük sóval és őröl fekete borssal. 

Vizes kézzel, tojásnagyságú labdákat készítünk a masszából, majd zsemlemorzsában megforgatjuk őket.

Vagy forró olajban sütjük ki a golyókat, vagy sütőpapírral bélelt tepsiben, kevés olajjal megpermetezve. Mikor szép arany barnák a golyók, akkor itatóspapírra szedjük őket és forrón tálaljuk a sajtmártással.  

Sajtmártás: 2 kanál vaj, 2 kanál liszt, 3 dl tej, 5 dkg reszelt sajt, só, bors, szerecsendió.

A lisztet világosra megpirítjuk a vajban, majd állandóan kevergetve hozzáöntjük a meleg tejet. Folyamatosan kevergetve, besűrítjük a mártást. A végén hozzákeverjük a reszelt sajtot is. Addig keverjük, míg a sajt elolvad benne. Ízesítjük sóval, borssal és szerecsendióval. Ha kell, még öntünk hozzá tejet, ha nagyon sűrűnek találnánk...

~ CSÍPŐS BABPÖRKÖLT CUKKINIVEL~

Egy gyors vacsora a spájzban talált finomságokból... Szeretem az ilyen kihívásokat, amikor halvány lila fogalmam sincs, hogy mit főzzek. Maga az étel, csak akkor körvonalazódik meg előttem, amikor belépek a kamrába és szembesülök azzal a ténnyel, hogy egyáltalán mi is van itthon. Lássuk mit rejt a kamra! Persze ilyenkor a legéhesebb és a legtürelmetlenebb a család, hogy mielőbb kaját!... Kizárólag valami finomságra vágynak, ami gyorsan elkészül, ízes, különleges és egyben laktató is. Nos, azt hiszem, hogy ez a főétel az összes kritériumnak most meg is felelt... Már csak abból gondolom, hogy tálalása után rögvest elfogyott mindenkinek a tányérjáról... Csak úgy lapátolták befelé! Mielőtt leírom a receptjét erősen vissza is kell emlékeznem, hogy mik is kerültek bele, ebbe a babos - csípős cuccba... Lássuk!

Hozzávalók: 2 szál új hagyma zöldjével, 4-5 szelet húsos bacon szalonna, 2 kanál olaj, 1 szál csípős száraz kolbász, 1 doboz konzerv vörös vesebab, 1 csésze főtt kukorica, 1 zsenge cukkini, 4-5 levél friss bazsalikom, 5 db füstölt virsli, só, bors. Tálaláshoz: jázmin rizs.

Az olajat felforrósítjuk egy mélyebb serpenyőben, majd lepirítjuk rajta a felkockázott bacon szalonnát, a vékony karikákra felvágott új hagymát és a kisebb kockákra felvágott csípős kolbászt. Mikor lepirult, hozzáadjuk a lecsöpögtetett babot és a kukoricát. Egyet forralunk rajta. Sóval és őrölt fekete borssal ízesítjük a ragut. A bazsalikomot felaprítjuk, a zsenge cukkinit apró kockára felvágjuk. Hozzáadjuk az ételhez és már csak kb. 5 percig főzzük, hogy a cukkini res maradjon. Ha elkészült, félre húzzuk és melegen tartjuk. A virslit felkarikázzuk és kevés olajon megsütjük egy serpenyőben. Tálaláskor a babos ragut a párolt rizsre szedjük és a tetejére ráhalmozzuk a sült virslikarikákat. Azon melegében tálaljuk az ételt. Finom, pikáns és laktató.

~ SPÁRGA-ROPOGÓS, HOLLANDI MÁRTÁSSAL ~

Azt hiszem ilyen egy tökéletes reggeli... A tavasz egyik legfrissebb zöldsége kétség kívül, a spárga. Reggeli gyanánt került most az asztalunkra. Sajnos szezonális zöldség, így akkor kell készíteni, amikor van belőle bőven. És ennek most van itt a szezonja. Én nagyon szeretem bárhogy kerül elém: krémlevesként, csőben sütve, párolva köretként vagy így ropogósan kirántva. Kicsit féltem tőle, hogy megeszik e majd, de szerencsére elfogyott. Rendkívül egészséges zöldség, mert rengeteg vitamin és ásványi anyag van benne: Kálium, Magnézium, Vas és a B vitamin tartalma is igen magas. Rostjainak köszönhetően könnyen emészthető és vízhajtó hatása is jelentős... Szóval vegyétek és egyétek! Még az én finnyás Jancsim is evett belőle jó néhány darabot, pedig ő aztán megválogatja a foga alá valókat. Így kijelenthetem, hogy tényleg finom volt...

Hozzávalók: 1 csomag zöld spárga, a panírozáshoz: liszt, tojás, parmezán sajt, zsemlemorzsa. Hollandi mártás: 15 dkg vaj, 2 tojás sárgája, 2 evőkanál fehérbor, 1 teáskanál só, 1/4 teáskanál bors, 1 teáskanál citromlé.  Tálaláshoz: lágy tojás, pirítós kenyér, koktélparadicsom. só, őrölt bors. 

A spárgák alsó, fás végeit levágjuk, majd szintén az alsó rész 1/3-át zöldséghámozóval meghámozzuk.

 Lisztbe, felvert tojásba majd parmezánnal elkevert morzsába forgatjuk. 

Sütőpapírral bélelt tepsibe rakosgatjuk a panírozott spárgákat és kevés olajjal lepermetezzük. Forró sütőben 220 °C-on pirosra, ropogósra megsütjük. Míg sül a spárga addig

elkészítjük a mártást. 

 A tojássárgájákat, a bort, a sót és a borsot kézi habverővel felkeverjük (fémedényben gőz felett), majd kanalanként beletesszük a folyékonyra langyosított vajat. Állandóan kevergetve besűrítjük a mártást. A végén citromlével ízesítjük. Kihűtjük és tálaláskor hidegen még újra felverjük. A spárgát lágy tojással, pirítós kenyérrel és koktél paradicsommal és a Hollandi mártással adjuk asztalra.

~ SZULTÁN KEDVENCE ~

Hogy miért volt a Szultán kedvence, csak sejteni tudom... Gondolom azért, mert mézes, diós és édes. Meg kell, hogy mondjam, jó ízlése lehetett a turbános fejedelemnek mert tényleg egy nagyon finom süteményről van szó. Számomra kissé édes, de szóljon mellette, hogy roppanós és porhanyós is egyben. Mivel van a diós töltelékben só is, így egy különleges ízhatást kölcsönöz a sütinek. Hiszen milyen finomak tudnak lenni a sós-karamellás dolgok... Nem vitatom, ez nem afféle "megettem a fél tepsit" sütemény, hanem inkább olyan "1-2 kocka és elég" fajta... Egy pohár jegeskávéval vagy csak sima tejjel is kitűnő nassolni való. 

Hozzávalók a tésztához: 15 dkg liszt, 12 dkg hideg vaj, 4 dkg cukor, 1 csipet só. Töltelék: 30 dkg dió, 17 dkg hideg vaj, 10 dkg barna! cukor, 1/4  mokkáskanál só, 3 kanál méz, 2 kanál tejszín. Díszítéshez: 3-4 dkg keserű csokoládé.

A lisztet tálba mérjük, majd hozzáadjuk a sót, a cukrot és a hideg vajat. Kézzel "vizes homok" állagúra morzsoljuk. A morzsalékot beleszórjuk egy kb. 12 x 22 cm-es sütőpapírral kibélelt tepsibe. Kézzel lenyomkodjuk simára a tésztát. 10 percre betesszük a hűtőbe dermedni. Utána a diót deszkára szórjuk és éles késsel durvára megvágjuk.

Közben a sütőt előmelegítjük 180 °C- fokra és a tepsiben lévő lehűlt tésztát, 10 perc alatt elősütjük benne. míg sül a tészta alap, addig elkészítjük a tölteléket. A vajat lábosba tesszük, hozzáadjuk a cukrot, a mézet, a sót és kevergetve felfőzzük. Akkor jó, ha barna és felhabzik. 2-3 percig így főzzük tovább. A végén beleöntjük a tejszínt és a diót. Elkeverjük. 

A forró tölteléket ráöntjük az elősült tésztára és a tetejét kanállal elsimítjuk.

Visszatoljuk a tepsit a sütőbe és még 15-20 percet sütjük a süteményt. Mikor megsült kihűtjük, hosszúkás szeletekre felvágjuk  a süteményt és olvasztott keserű csokoládéval áthúzzuk a tetejét. 

~ RAMEN ~

A Ramen eredete tisztázatlan. Egyes feltevések szerint Kínából származik, míg mások szerint a XX. században találták fel, Japánban. Számtalan változatban készítik - ez általában attól függ, mely ország, melyik vidékén, illetve milyen szakács készíti az adott konyhában. Így gyakran még két egyforma nevű ramen is teljesen különböző lehet. A két fő összetevő azonban változatlan: tészta és alaplé ! Készülhet disznó, marha, csirke vagy éppen hal alapú lével. Fogalmam sincs melyik az eredeti, ezért én most a sertéshúsos változatnál tettem le a voksom. Mivel sosem főztem még ilyen levest, biztosra mentem és felütöttem egy régi ázsiai szakácskönyvem. Kiválasztottam egy aránylag egyszerű elkészítési módot és mintha húslevest főztem volna, neki is láttam. Lényegében szerintem csak a fűszerezésben tér el, a nálunk igen megszokott és közkedvelt hús-alaplétől. A levesben lévő tésztát Ázsiai boltban vásároltam, hogy teljes legyen majd a tányérban az összhang. Ez a tészta is speciális, így nem akartam a magam által gyúrt tésztával elrontani az ízeket. Nyilvánvaló, hogy ennél a receptnél van sokkal összetettebb és bonyolultabb elkészítési mód is, amikor a húst előpácolják, és / vagy lesütik szójaszósszal és gyömbérrel, de úgy gondolom ez maradjon meg a Japánoknak és a Kínaiaknak... Viszont a fotókon található írásjelekért nem vállalom a felelősséget / remélem nem valami nagy baromság /, mert azt másoltam a google fordításából... Elvileg a leves nevét rejtik a jelek. Ha nem jön egy hozzáértőtől leszúrás, akkor több mint valószínű, hogy jó a másolási technikám... 

A leves nagyon finom, nagyon különleges és nagyon laktató!

Hozzávalók 4 személyre: 1/2 kg sertés karaj, 4 szál újhagyma, 1,5 l víz, 4-5 cm-es friss gyömbér, 3 gerezd fokhagyma, só, 2 evőkanál szójaszósz, 2 kávéskanál szezám olaj, 1/2 kupica szaké, 1 csomag kínai tészta. Tálaláshoz: 2 db. főtt tojás, 3-4 evőkanál szálasra vágott sárgarépa, 2 újhagyma zöld szára, citrom karika, pár spenót levél, csípős zöldpaprika.

A húst megmossuk, besózzuk és fóliába téve egy éjszakára hűtőbe tesszük pihenni. Másnap feltesszük a kimért vizet főni, majd beletesszük a húst, az újhagymát, a felszeletelt gyömbért és a fokhagymát. Fedő alatt, lassú tűzön, puhára főzzük a húst. Mikor a hús megpuhult, kivesszük a léből, a levet pedig leszűrjük egy másik lábosba. Ízesítjük a húslét sóval, a szójaszósszal, a szezám olajjal és a szakéval. Felforraljuk. Míg felforr a leves, addig a tésztát sós vízben kifőzzük, leszűrjük, a húst pedig vékonyan felszeleteljük. Tálalás: Mélyebb tálkákba szedünk bőven a tésztából, rámerjük a forró levest, majd teszünk a tálba a húsból, a felezett tojásból, a karikázott hagymaszárból, a spenót levélből, a csípős paprikából és a szálasra vágott sárgarépából. Máris forrón tálaljuk ezt a finom és laktató levest. Aki kedveli a csípősebb ízeket, tehet még a levesébe szárított chili pelyhet is...

~ HAJTOGATOTT TÚRÓS POGÁCSA ~

 Végre egy hosszabb hétvége... Lehet egy kicsit kikapcsolódni. Én virágültetést, kert szépítést, olvasást és halazást terveztem magunknak. Persze nem maradhat el egy több napos szabadság, sütőbekapcsolás nélkül. Engem megnyugtat, a többieket pedig jól lakatja... Itt egy finom pogácsa recept: puha, sajtos, túrós és kocka alakú. Hogy miért lett kocka? Mert nem találtam meg a "pont akkora" szaggatómat. Viszont kéznél volt a bitang éles új chef késem.

Hozzávalók: 60 dkg liszt, 1 Rama margarin, 50 dkg túró áttörve, 2 tojás sárgája, 1/2 csomag élesztő, 2 kis dobozos tejföl, 1 dl tej + csipet cukor a felfuttatáshoz, 1 csapott evőkanál só. Tetejére: 1 tojás sárgája, reszelt Trappista sajt.

Az élesztőt felfuttatjuk kb.1dl tejben egy kevés cukorral. A többi hozzávalóval, a  só kivételével lágy tésztát gyúrunk, a sót a legvégén adjuk hozzá a tésztához. Letakarva kb. 1/2-1 órát kelni hagyjuk. Ezután lisztezett lapon, ujjnyi vastagra nyújtjuk a tésztát és 2 x hajtogatjuk kevés vajjal megkenve a tészta tetejét. A hajtogatások között várunk kb. 15-20 percet. A végén szintén ujjnyi vastagra nyújtjuk a tésztát, majd egy éles késsel előbb csíkokra, aztán kockákra felvágjuk. 

A tetejüket egy felkevert tojássárgájával átkenjük, majd reszelt Trappista sajttal megszórjuk. 

Előmelegített kb. 200 °C-os sütőben, pirosra sütjük a pogácsákat. Langyosan kínáljuk.