"A kiválóság nem örökletes. A minőség nem veled születik. Csak akkor lehetsz a legjobb, ha a legjobbakkal veszed fel a versenyt."

Gundel Károly

2013. február 11., hétfő

CVEKEDLI















Örök kedvenc. Legalábbis nálunk. Eredetileg sváb étel, de itthon is nagyon kedvelt tészta fajta. Sokféle képen ízesítik, van aki pirított szalonnával, tejföllel, savanyúsággal vagy éppen mazsolával szereti. Az én "perverzióm" a temérdek őrölt bors és a porcukor... Képes vagyok két tányérral is elpusztítani belőle. Ha nagyon finomat szeretnénk készíteni, akkor mindenféle képen, magunk gyúrjunk hozzá kocka tésztát. Sokkal-sokkal ízesebb és markánsabb lesz tőle a végeredmény. Jó jó, nem mondom, hogy nem kis munka káposztát reszelni, állandóan kevergetve ledinsztelni és akkor még utána a tésztával is bajlódni, de elhihetitek, egy napon nem lehet említeni ezt, a bolti tésztással... Nos? 



Hozzávalók 4 személyre: 30 dkg liszt, 3 tojás, 1 mokkáskanál só. Továbbá: 1 közepes fej édes káposzta, só, bors, cukor, kevés olaj.



A lisztből, tojásból és egy kevés sóval kemény, de rugalmas tésztát gyúrunk. Letakarjuk és 30 percet pihentetjük. Ez után lisztezett lapon, nagyon vékonyra, már-már átlátszóra kinyújtjuk. Derelyevágóval felkockázzuk. Liszttel meghintjük és kicsit szikkadni hagyjuk. 






Közben elkészítjük a dinsztelt káposztát. A káposztát, káposzta reszelőn lereszeljük és kissé megsózzuk. 10 percet állni hagyjuk, hogy levet eresszen. Kinyomkodjuk, majd forró zsíron vagy olajon, állandóan kevergetve addig pároljuk, sütjük a káposztát, míg szép világosbarna színe nem lesz. Közben ízesítjük, sóval, őrölt borssal és egy kevés cukorral. 



 



A tésztát sós, lobogó vízben kifőzzük, majd összekeverjük a káposztával. Ki-ki ízlése szerint, forrón tálaljuk. Megjegyzem, nincs egálban, a vele eltöltött idő és az eltüntetés...







Illéskrisz Konyhája




2013. február 4., hétfő

HABKÖNNYŰ GRÍZGALUSKA













Megadtam magam grízgaluska ügyben. Emlékszem, Anya sokszor csinált mikor kislány voltam, de egyáltalán nem rajongtam érte, sőt... Mindig azt hallgattam, hogy: meg kell enni, mert finom és tápláló! Lehet, de mi akkor sem voltunk túl jóban. Mármint Én és a Grízgaluska... Mióta Anyu nincs, grízgaluska sincs.... A páromnak viszont ez a kedvence. Mivel éppen beteg vagyok, nem is vágytam másra, mint egy finom, forró húslevesre. Gondoltam itt a nagyszerű alkalom, hogy grízgaluskát tálaljak mellé, hiszen: "finom és tápláló". Ügy is lett. Bekevertem, kifőztem, megettük. Én is. Tényleg finom volt. Különben azt vettem észre, hogy ahogy idősödik az ember, sokkal több dolgot megeszik, amit korábban sosem. Csak maradjak húslevesnél, gyerekként csak, és kizárólag sárgarépa lehetett a tányéromban, most meg imádom benne a zellert, a fehérrépát és a kelbimbót is. 
Nem hiába mondták a régi öregek, hogy a húsleves a betegnek "gyógyszer"... Így van. Ez a tányér leves, vérré vált bennem...



Grízgaluska 4 személyre: 2 tojás, 14 dkg búzadara, 1/2 mokkáskanál só, 1 kávéskanál puha vaj, 1 kávéskanál tejföl.



A tojásokat szétválasztjuk. A sárgájához keverjük a vajat és tejfölt. A fehérjét a sóval kemény habbá felverjük. A darát és a sárgáját felváltva, laza mozdulatokkal a fehérjéhez keverjük. Vigyázzunk, hogy a hab ne essen túlságosan össze. Egy lábosba vizet forralunk, ízesítjük sóval és vegetával, vagy egyszerűen a kész húslevessel dolgozunk. Mikor felforrt, két vizezett evőkanállal, galuskákat formázunk és óvatosan a lobogó vízbe engedjük őket. Mérsékeljük a tüzet, és gyöngyöző forrással, letakarva, puhára főzzük a grízgaluskákat. Forró levessel tálaljuk.








Illéskrisz Konyhája