~ HÚSOS TORTILLA PITE ~

Éppen focilázban égek, képes vagyok önkívületben ordítani a tévé előtt... Nem tudom mi van velem, de élvezem minden percét. Végre van Magyar foci. Legalábbis idáig.... Minden meccset megnézek, vagy ha úgy adódik, akkor csak félszemmel. Persze azért közben megetetem a családot is, nehogy éhen maradjanak már a foci-láz miatt. Próbálok olyan ételeket készíteni, ami nem sok időt vesz el, és ebben a melegben sem megterhelő a gyomornak. Na, pont ilyen ez a pite is. Pikk-pakk összedobható, aztán irány a kikapcsolódás! A tortilla lapokat nem csak tekerni lehet, hanem alapként is jó felhasználni, sós pitékhez. Pár kés suhintás, egy-két habverő forgatás és máris kész lehet a vacsora.

Hozzávalók 2 pitéhez: 4 nagyobb tortilla lap, 1 csirkemell filé, 2 kovászos uborka, 1-1 zöld illetve piros chili paprika, 10-10 dkg Cheddar illetve Trappista sajt, 2 kanál olaj, só, bors, csirke fűszerkeverék. Öntet: 2 tojás, 1 csésze liszt, 1 csésze tej, 1 mokkáskanál mustár, csipet bors és só, 1 kiskanál sütőpor. Tálaláshoz: szószok, friss saláta, paradicsom, kevés fodros petrezselyem.

A csirkemellet kisebb kockákra felvágjuk, majd fűszerezzük sóval, borssal és a fűszerkeverékkel. A chili paprikákat kimagozzuk és apróra felvágjuk. A kovászos uborkát szintén felaprózzuk, és azt is felkockázzuk. Veszünk két nagyjából egyforma, kerek jénai fedőt és egy kissé beolajozzuk az alját. Két-két tortilla lapot belenyomunk, hogy fodros legyen a széle és legyen kehely formája. Ez azért lényeges, hogy a mártás ne tudjon majd a lapok alá befolyni. Egy serpenyőbe kevés olajat forrósítunk és hirtelen átpirítjuk rajta a csirkemell kockákat. Mikor megsültek, felezve elosztjuk a tortillalapokon. Rászórjuk az aprított chili paprikákat, az uborkát és végül a sajt 3/4 részét.

Ezután a tojásokat tálba ütjük, hozzáadjuk a lisztet, a tejet, a mustárt, kevés sót és a sütőport. Habverővel csomómentesre keverjük az egészet. A mártást felezve, ráöntjük a pitékre...

A maradék sajttal megszórjuk a piték tetejét, majd mehetnek az előmelegített, 200 °C-os sütőbe sülni. Kb. 20 perc alatt pirulásig sütjük őket. Tálaláskor petrezselymet szórunk a piték tetejére és máris forrón tálaljuk őket. Mártásokkal és friss zöldséggel fogyasztjuk. 

 

~ JEGES PALACSINTA ~

Egy kellemes ételsor után kötelező a desszert. Én nem tudom ki, hogy van ezzel, de nekem valahogy lezáratlan az ebéd vagy a vacsora, ha nincs desszert. Még ha csak egy kockányi csokoládéról is van szó. Na itt egy kicsit tovább léptem desszert ügyben és kettő az egyben édességet kreáltam. A fagyit és a palacsintát házasítottam össze egy röpke randira. Azt hiszem remekül egymásra találtak... A gyümölcsök pedig csak fokozták az élvezetet. A fagyi vanília volt, a palacsinta pedig almás... 

Hozzávalók a palacsintához: 3 tojás, 1 alma, 1 bögre liszt, 1 bögre tej, 1 cs. vaníliás cukor, 1 csipet só, 3 kanál olaj, szódavíz. Továbbá: vanília fagylalt, szamóca, áfonya, tejszín, porcukor.

A palacsinta tésztájához a tojásokat tálba ütjük, majd almareszelővel belereszeljük az almát. Hozzá adjuk a lisztet, a vaníliás cukrot, a csipet sót, az olajat, a tejet és annyi szódavizet, hogy sűrű palacsinta tésztát kapjunk. 1/2 órát állni hagyjuk. Olajozott, forró serpenyőben kisütögetjük a palacsintákat. Teljesen kihűtjük őket és csak tálalás előtt töltjük meg a fagylalttal. Egy palacsintába 1 gombóc fagyit teszünk, háromszögbe hajtjuk, majd megszórjuk porcukorral, tejszínt teszünk rá és a gyümölcsökkel megszórva, máris tálaljuk. Igazi nyári kényeztetés. Természetesen a fagylalt ízét ízlésünknek megfelelően válasszuk ki, a gyümölcsökkel együtt. A csokoládéshoz jó passzol a meggy, a karamelláshoz a körte és így tovább...

~PADLIZSÁN-ROPOGÓS TEJFÖLBUNDÁBAN~

Ne csodálkozzatok rajtam mostanában, ha rendre zöldséges ételeket hozok... Egyszerűen beszippantott a nyári piacok világa. Notórius piacra járó lettem. Imádok bolyongani a sorok között, fecsegni a kofákkal és válogatni a friss zöldségek és gyümölcsök sokaságából. Kár, hogy mindezt csak hét végén tehetem. Illetve néha hét közben is a Fény u.-i piacon, ha jut rá egy soványka fél órám. Itt vettem a mai vacsorához való fehér padlizsánt is. Nem tudom van-e különbség a lila vagy a fehér között, szerintem semmi, talán csak az árában... Az íze pont olyan finom mindkettőnek. Ebben a ropogós bundában annyira különleges lett, hogy még az én finnyás Jancsim is evett belőle jó pár karikát. Köret nem volt hozzá, csak úgy mártogatva ettük a csilis szósszal. Elég laktató, úgy hogy egy padlizsán bőven elég volt négyünknek. Az alapötletet itt találtam hozzá...

Hozzávalók: 1 nagyobb padlizsán, só. Panírhoz: 2 tojás, 4 kanál liszt, 6 kanál tejföl, só, őrölt fekete bors. A morzsához: 1 bögre zsemlemorzsa, 1 kávéskanál fokhagyma granulátum, 1 kávéskanál szárított petrezselyem, 1/2 bögre reszelt sajt. Sütéshez olaj. Mártás: 3-3 kanál majonéz illetve tejföl, 1 kávéskanál csili szósz, kevés aprított petrezselyem.

A padlizsánt megmossuk, szárazra töröljük és kisujjnyi vastag szeletekre felvágjuk. Sózzuk, kicsit állni hagyjuk, hogy a só átjárja a zöldség húsát. 

A panírozáshoz előkészítünk egy kis tálka lisztet, majd a tojásokat tálba ütjük és hozzákeverjük a tejfölt, a négy kanál lisztet, a csipet sót és a borsot. A zsemlemorzsába belekeverjük a reszelt sajtot, a szárított fokhagymát és a petrezselymet. Egy nagyobb serpenyőbe olajat forrósítunk, majd a következő képen bepanírozzuk a padlizsánszeleteket: liszt - tejfölös massza - sajtos zsemlemorzsa. A forró olajban aranybarnára kisütjük a padlizsánokat. Míg sülnek, addig kikeverjük a csilis mártást is. A kisült padlizsánokat itatós papírra szedjük és forrón  tálaljuk a csípős mártással. Ropogósan finom, laktató zöldségétel.

~ KLASSZIKUS CÉZÁR ~

Szeretem a klasszikusokat... Néha már a muzsikában is, de legfőképp a finom ételeknél. Néha a kevesebb több, szokták mondani, és ez be is bizonyosodik ennél az egyszerű salátánál. Friss, ropogós, könnyed és mégis laktató. Nyáron sok étteremben vezető helyen van, mert tényleg nagyon finom és baromi egyszerű elkészíteni. Kevés hozzávaló és mégis professzionális ízhatás. A kislányom nagyon kedveli, úgy hogy az ő elismerése saláta ügyben, mérvadó volt. Azt mondta : Finom! Ez nála nagy szó, mert igen "szőrös-szívű", cézár-ügyben...

Hozzávalók: 1 nagyobb csirkemell filé, 1 jégsaláta, 2 zsemle felkockázva, oliva olaj, só, citrombors, fokhagyma granulátum. Öntethez: 1 tubus kész majonéz vagy 1 tojássárgájából házilag elkészített változat, 4-5 kanál oliva olaj, 1 evőkanál mustár, 2 gerezd fokhagyma, 1/2 citrom leve, 2-3 kanál reszelt parmezán sajt, só, őrölt fekete bors. 

A csirkemell darabokat lapjában elfelezzük, majd sóval és citromborssal fűszerezzük. Kevés oliva olajon egy serpenyőben készre sütjük-pirítjuk. Félre tesszük és melegen tartjuk. A zsemlekockákat a visszamaradt zsiradékra dobjuk, kissé megsózzuk és hintünk rá egy-két csipet fokhagyma granulátumot. Lassú tűzön megpirítjuk. Kevergessük-rázogassuk a zsemlekockákat, nehogy megégjenek, mert akkor keserű ízük lesz. A jégsalátát felvágjuk csíkokra és egy nagy tálba tesszük. Kevés oliva olajjal és egy csipet sóval átkeverjük. A következő lépés az öntet elkészítése. A majonézt kikeverjük az oliva olajjal, a mustárral, a citrom levével és fűszerezzük a szószt sóval, borssal, az átnyomott fokhagyma gerezdekkel és a parmezán sajttal. Tálaláskor a salátára halmozzuk a csirkemellet, rátesszük a pirult zsemlekockákat, megöntözzük a mártással és megszórjuk egy kevés parmezán sajttal. Máris fogyaszthatjuk. Nagyon finom!

~ SUSHI / 寿司 ~

Bevallom őszintén, én valójában nem szeretem a szusit... Nem tudom megfogalmazni, hogy miért, talán az emlékeimben felidézett, először kóstolt tekercs emléke hagy maga után nyomasztó érzéseket. Abban a szusiban nyers hal volt, ami akkor taszított engem, de nagyon. Ha rá gondolok, még most is kiráz tőle a hideg. Sajnálom de ez van. Tudom az az igazi a nyers halas, de valahogy az én gyomrom nem fogadta be, akkor se és most se. Ezért tettem a mostani tekercsbe, tempura bundába sütött csirkemellet. Na, így már sima ügy volt nekem is... Megkóstoltam és jelentem: ehető! A fiam boldogan csomagolta be magának, királyi ebéd gyanánt a munkahelyére. Szerintem ma japán-partit csapnak az irodában a kolléga srácokkal. A szusi mellé került a csomagba, evőpálcika, wasabi, és szójaszósz is. Remélem nem hozok szégyent magamra és a fiúk nem fognak ferde szemmel rám nézni ezután.

Hozzávalók 4 rúdhoz: 4 Nori lap, 1 bögre szusi rizs, 1,5 bögre víz, 2 kanál rizs ecet, kevés só, 1/2 csirkemell filé, 1 tojás, 2-2 púpos evőkanál liszt illetve étkezési keményítő, kevés víz, 1 sárgarépa, 1/2 kígyóuborka, 1/2 avokádó. Továbbá: wasabi, szójaszósz.

Először a rizst főzzük meg, ízesítve a a rizsecettel és az ízlés szerinti só mennyiséggel. Ha megpárolódott a rizs, letakarva kihűtjük. A csirkemellet vékonyra felcsíkozzuk, sózzuk. A tojást tálba ütjük és hozzáadjuk a lisztet az étkezési keményítőt és egy csipet sót. Annyi jéghideg vizet töltünk hozzá, hogy sűrű palacsintatészta állagot kapjunk. A csirkemellet beleforgatjuk a sűrű masszába, majd forró olajban kisütjük őket. A kisült húsokat papírtörlőre szedjük és kihűtjük. A sárgarépát megpucoljuk, majd vékony zsülienre felvágjuk és egy tálkába tesszük. Sózzuk, cukrozzuk és egy kevés ecetet csepegtetünk rá. Kevés vízzel felöntjük, magyarul saláta levet készítünk rá. Hagyjuk állni benne egy fél órát. Az uborkát vékony hasábokra felvágjuk, magházát kivágjuk belőle. Az avokádót meghámozzuk és vékonyan felszeleteljük. Ha mindennel elkészültünk, akkor jöhet a szusi megformázása. A Nori lapot gyékénylapra tesszük és vizes kézzel kirakjuk a rizzsel, vékony rétegben. A hozzánk közel eső oldalra csíkban lerakjuk először az avokádót, rá a húst és a hús mellé az uborkát és a lecsepegtetett sárgarépát. A gyékénylap segítségével szorosan feltekerjük az egészet. Valahogy így: 

Kép: Pinterest

Így készítjük el a következő 3 tekercset is. Amikor elkészültek a szusi rudak, akkor egy éles késsel felvágjuk őket kb. ujjnyi vastag szeletekre. Tálra rendezzük őket majd tálalásig behűtjük. Wasabi tormával és szójaszósszal kínáljuk. 

~ ÓRIÁSKIFLI ~

Két hét fáradtságos munka és felújítás után, élvezem a szabadság minden percét. Lustálkodom, vásárolok, olvasok, filmet nézek és természetesen sütök... Ilyen finom és ropogós kifliket. Óriásokat, hogy jól lakjanak egyetlen darabbal is. Olyannyira finom lett, hogy holnap megint süthetek egy újabb adagot. Tönkölylisztes, úgy hogy nem annyira veszélyes... Frissen kisülve, ropogósan ettük vajjal, koktél paradicsommal és durva szemű tengeri sóval. Mondjam milyen volt? Nem kérdés...

Hozzávalók 8 db kiflihez: 80 dkg fehér tönköly liszt, 2,5 dl víz, 2,5 dl tej, 4 dkg élesztő, 2 kanál olaj, 1 kanál cukor, 1 kanál só, 3 kanál burgonya pehely. Továbbá: 15 dkg vaj. Lekenéshez: olaj.

Az élesztőt felfuttatjuk egy csipet cukorral a langyos tejben. A lisztet tálba szitáljuk és hozzá adjuk a cukrot és a sót. Elkeverjük. A liszthez adjuk a felfutott élesztőt, a vizet, az olajat és a burgonya pelyhet. Alaposan bedagasztjuk a tésztát. Közepesen keménynek kell lennie és az edény falától el kell válnia, akkor lesz megfelelő. Letakarjuk és meleg helyen a kétszeresére kelesztjük. Mikor megkelt, lisztezett lapra borítjuk a tésztát, lazán átgyúrjuk, majd elosztjuk négy részre. Mindegyik részből gombócot készítünk. Két gombócot vékony nagy kőrré kinyújtjuk. Az egyik lapot megkenjük a fele mennyiségű vajjal, utána a másik lapot rátesszük és sodrófával átgörgetjük.

 Négyfelé elvágjuk a tésztát, majd a szélesebb részénél elkezdjük feltekerni a kiflinek, de közben a csücskét húzzuk felfelé, hogy szép csavaros legyen... A kész kifliket áttesszük egy sütőpapírral bélelt tepsire. 

Ugyan így járunk el a másik két tésztával is. A kifliket letakarjuk és még egyszer kelni hagyjuk kb. 20 percet. A sütőt előmelegítjük 175 °C-ra. A megkelt kifliket olajjal átkenjük és mehetnek a forró sütőbe sülni. Szép aranybarnára sütjük őket. Frissen, ropogósan fogyasztjuk.

~ GESZTENYÉS KAKAÓHAB TORTA ~

Tavasszal már nem igazán kéne vacogni, de ez a szeszélyes április, hát nem valami barátságos arcát mutatja idén. Nem is csodálkozom magamon, hogy egy gesztenyés sütemény jutott eszembe. Mondjuk mindent lehet a gesztenyére mondani, csak éppen azt nem, hogy tavaszi csemege... De ha egyszer ilyen hideg van, akkor miért is ne?! Tél vagy tavasz, mindegy, szerintem finom ez minden évszakban... Sütés nélkül készül, így hamar össze lehet állítani, csak a dermedésére kell várni egy kicsit.

Hozzávalók gy kb. 20 cm-es tortaformához: 6-8 db babapiskóta, 250 gr. gesztenyemassza, 1 csomag vaníliás cukor, 1 kanál keserű kakaópor, 1 korty rum, 4 dl. tej, 1 csomag keserű Oetker csokoládé pudingpor, 250 gr. mascarpone, 1 kanál zselatin por, 3-4 kanál víz, 1 evőkanál keserű kakaópor, 4 kanál porcukor. Tetejére: 250 gr. tejszín, 2 kanál keserű kakaópor.

A kapcsos tortaforma alját szorosan kirakjuk tejben megforgatott babapiskótával, majd félre tesszük. A pudingport 4 dl tejjel és 4 kanál cukorral sűrűre megfőzzük, majd néha megkevergetve kihűtjük. Míg hűl a puding, addig kikeverjük a gesztenyemasszát a vaníliás cukorral, a kakaóporral és a rummal. A masszából kisebb diónyi golyókat készítünk majd félre tesszük. A kihűlt pudingot habosra keverjük a mascarponéval, a kakaóporral, ízlés szerint a porcukorral és a 3-4 kanál vízben feloldott és felmelegített zselatinnal. A krém felét a kapcsos tortaformában lévő babapiskótára kenjük, és ebbe ültetjük bele a gesztenyegolyóbisokat, majd jöhet a krém másik fele is. Simára elkenjük a krém tetejét. Ez után a tejszínben elkeverjük a kakaóport és kemény habot verünk belőle. Sima csövű habzsákból, habgolyókat nyomunk a torta tetejére, majd az egészet keserű kakaóporral megszórjuk. A tortát 2-3 órára a hűtőbe tesszük dermedni. Nagyon finom és nagyon kakaós...