~ AZ ELSŐ SZAKÁCSKÖNYVEM... ~

Manapság trendi szakácskönyvet készíteni... Nem vagyok szakács, sőt még írónő sem, mégis kreáltam egy könyvet. Egy SZAKÁCSKÖNYVET... Igen, csupa nagy betűvel! Bizony ám... Azt gondolom a két gyermekem után, ez lett a soron következő nagyszerű produktum, ami tőlem származtatott. Bevallom, az első kettő is megizzasztott rendesen, de ez sem volt verejték nélküli meló. Nyolc év munkája, nyolc tartalmas év, főzése és sütése. Amióta belevágtam a blog írásba, nem csak szenvedéllyé vált nálam a főzés és a konyhai tevékenység, hanem kimerem mondani, hobbivá is avanzsálódott. Kicsit nagyképűen hangozhat, de tényleg így van. Szeretem csinálni. Ez van. Voltak gyenge próbálkozásaim könyveket illetően, amik évekkel ezelőtt készültek a család számára, és tényleg csak elenyésző példányszámban íródtak. Persze azok sem lebecsülendőek.

Mikor 2015. Novemberében megnyeretem egy online szakácsversenyt a Lidl Konyha oldalán, akkor azt gondoltam, hogy az lett a hab a tortámon, ennél nagyobb elismerést nem is érhet el egy olyan kis szakácshangya, mint amilyen én voltam. De akkor még fogalmam sem volt arról, hogy milyen érzés besétálni egy hatalmas nyomdába és kézbe venni egy saját könyvet... Jézusom, még most is megcsípem magam: ez tényleg igaz? Nem álmodom? Nem. Ez valóság. És milyen valódi! Még most is nehezen hiszem el, pedig a valóság itt van előttem.

Manapság a könyvesboltok polcai roskadoznak a szebbnél-szebb és jobbnál-jobb hazai és külföldi szakácskönyvektől, de úgy gondolom a Blogkonyhám megfér majd köztük, büszkén és kacéran. A nevében is benne van, blog-konyha. Blogból íródott, válogatva, színes, vegyes, receptekkel. 109 finom étel, 109 színes ételfotó és109 közreadott receptúra. 

 Ami a kinézetet illeti: elegáns, visszafogott és finom. Manapság a kép elengedhetetlen kellék egy szakácskönyvben. Egy jó ételfotó, már egy fél siker. Nekem nincs bajom a csak leírást tartalmazó könyvekkel, de azt be kell látni, hogy olyan vizuálisan túlterhelt világban élünk, ahol elengedhetetlen a szép design, hogy felfigyeljünk valamire. Valamire, ami oda vonzza a tekintetet és a kíváncsiságot. Viszont lehet akármilyen szép, mutatós, látványos a formátum és a dizájn, ha például nem használható a tartalmi része. Mert akkor tuti, hogy csak a könyvespolcon fog porosodni az elárvult könyvecske. Sokféle célközönséghez szólhat egy-egy szakácskönyv, de a többségük azonban mégis csak a főzni szerető, agilis, jó értelemben vett, "hétköznapi" embereknek készül. A szakácskönyvnek véleményem szerint a konyhapulton, vagy a konyha közelében van a helye. Ha ebből indulunk ki, és az olvasó fejével gondolkodunk, akkor kell a jó átlátható tartalom, a jól megírt, érthető és nem túl bonyolult recept leírás.

A hangsúly az ötletességen legyen, mert a huszadik húsleves-variáció már nem lehet izgalmas semmilyen formában sem. Ne legyen elérhetetlen, nálunk nem beszerezhető alapanyag a hozzávalók listájában, mert az olvasó csalódottan fogja becsukni és félretenni a könyvet, ha talál benne egy olyan alkotóelemet, amihez teszem azt, le kell járnia félig a lábát és mondjuk még nem is hallott róla sohasem. Pontos, kipróbált és érthetően megfogalmazott receptleírás kell az adott étel mellé, mert enélkül nem lesz sikerélményük az amatőröknek, de még a haladóknak sem. A legtöbb szakácskönyv nem a mesterszakácsoknak szól, hanem az átlagos, főzni szerető embereknek, akik próbára teszik a tudásukat a konyhákban. Nem érdemes az embereket elijeszteni olyan hozzávalókkal, konyhatechnológiai megoldásokkal, bonyolult gépezetekkel, amikről még életükben sem hallottak. Azok szerintem maradjanak meg a profiknak és a Michelin csillagos séfeknek.

 Mindenki kezdi valahol, senki sem fakanállal és habverővel a kezében születik meg erre a világra. Én sem. Az alapokat én is kaptam. Anyától és Mamától. Ezt adom át a Lányomnak a Szeretteimnek és Nektek, kedves Olvasók.

Amennyiben szeretnél egy Blogkonyha szakácskönyvet, kérlek írj levelet a kbarakonyi@gmail.com e-mail címre. Akik pedig maradnak az online világában, azoknak pedig jó böngészést kívánok az Illéskrisz Konyhája gasztro-blogban...