Pupusas... Közép-Amerika nyugati részén, El-Salvador-nak a nemzeti eledele. Ez egy töltött tészta féleség, ami nagyon hasonlít a quesadillas- hoz. Sok féle képen megtölthetjük, variációja szinte megszámlálhatatlan. Lehet hússal, hallal, sajtokkal, sonkával de még babpürével is tölteni. Nagyon finom, igazi különlegesség. Elég laktató, úgy hogy kiváló reggeli vagy vacsora alany lehet belőle. Még mellette szól az is, hogy nagyon könnyen elkészül, hiszen sütőporos a tésztája, így elkerüljük vele a kelesztés folyamatát. Azt hiszem nem most készült utoljára, gyakori vendég lesz a konyhámban... Egy adag salátával, hozzá mártásokkal, fejedelmi étek a nap bármely szakában.
Hozzávaló 6 darabhoz: 30 dkg liszt, 1 kiskanál sütőpor, 1 kiskanál só, 1/2 dl olaj, kb. 120 ml langyos víz. Töltelék most nálam: sonka, reszelt sajt, kockasajt, sült szalonna, újhagyma, tejföl, só, bors.
Először a tésztát készítjük el, hogy tudjon majd pihenni egy kicsit. Az összes hozzávalót tálba tesszük, majd szép fényes, rugalmas, sima tésztát gyúrunk belőle. A pulton hagyjuk és letakarva addig pihentetjük, amíg a tölteléket is elkészítjük. Mivel rengeteg féle képen megtölthetjük, én most a sonkás-sajtos változatot írom le. A húsos szalonnát apróra felkockázzuk és zsírjára kisütjük. A sonkát ledaráljuk, majd a többi hozzávalóval együtt, krémes tölteléket keverünk belőle. Ízesítjük a krémet sóval és őrölt fekete borssal. Ez után jöhet a tészta töltése. A pihentetett tésztát 6 felé elvágjuk, majd minden egyes darabot ovális, nagy tenyérnyi lappá nyújtjuk ki. A tészta közepébe teszünk a töltelékből, majd a tészta széleket összefogva, összecsipkedjük az elejétől a végéig.
Megfordítjuk és máris tehetjük őket a teflonserpenyőbe. Mind a hat tésztával így járunk el.
Mikor elkészültek, a serpenyőt a tűzre tesszük és közepes hőmérsékleten, lassan, hogy ne égjenek meg, megsütjük a töltött tésztabatyukat. Nagyjából, 5-5 perc alatt megsülnek az oldalak. A serpenyőt nem kell kiolajozni, csak úgy "szárazon" sülnek benne majd.... Forrón, sok salátával, mártásokkal, frissen tálaljuk. Egy pohár tejjel a legfinomabb reggelire való...
Már egy éve kinéztem magamnak, olyan egyszerűnek és finomnak tűnik, nálad pedig gyönyörűek is lettek. Csodaszép fotókat készítettél, megint! :)
VálaszTörlésNemrég fedeztem fel magamnak ezt a finomságot, azóta számtalanszor készítettem már el reggelire, vacsorára egyaránt - sőt, még szombat délutáni gyors éteknek is. Imádjuk, mert annyira egyszerű, gyors és finom. Most, hogy egész nap úton voltam, szívesen leülnék az asztalodhoz egy kicsit pihenni és falatozni. :o)
VálaszTörlésKriszti, ez nem ér! Miért kellett ilyen gusztára alakítanod?! Csak hogy engem itt most egyen a fene a pupusasod után? :D :D :D No de komolyabbra fordítva a szót, én is régóta készülök pupusast sütni, de eddig sosem került rá sor, pedig szerintem imádnánk a Kedvesemmel. Köszi, hogy eszembe juttattad, az új konyhámban tuti elkészítem. :)
VálaszTörlésJahj, csodásak a fotóid! Imádjuk a pupusast, kb. fél éve készítettem először, de mostanában elfeledkeztem róla. Jó, hogy eszembe juttattad.
VálaszTörlésRégóta szemezek már én is vele, de azt hiszem eljött az idő az elkészítéséhez. Jó, hogy a hűtő tartalmát hozzá lehet igazítani, szeretem az ilyen univerzális ételeket. A képek olyan szépek lettek róla, olyan érzést kelt az emberben, mintha a tengerparton lenne. Alig várom, hogy megkóstoljam. Kriszti, köszi a receptet!
VálaszTörlésNyelek nagyokat, annyira guszta! :) A fotók pedig ismét csodásak! :)
VálaszTörlésLányok!
VálaszTörlésAhogy olvasom sokfelé ismerik és szeretik ezt a különleges tészta-szendvicset. Én Gabinál szerettem bele végérvényesen, aztán most a napokban jutott az eszembe. Kár, hogy nem készítettem már korábban, mert nagyon bejött az egész családnak...
Igazi gyerekkedvenc nálunk is ...na nem mintha mi nem szeretnénk! :) Sok -sok friss salátával,pont úgy ahogy tálaltad.Csodás fotókat készítettél ismét!
VálaszTörlés