"A kiválóság nem örökletes. A minőség nem veled születik. Csak akkor lehetsz a legjobb, ha a legjobbakkal veszed fel a versenyt."

Gundel Károly

2015. február 5., csütörtök

~ KOKTÉLNARANCS TORTA ~

















Egy kedves ajándékkal lepett meg a doktornő minket, haza érkezvén Spanyolországból. A kolléganőmmel, kaptunk egy-egy adag Kumquat gyümölcsöt. Ő szüretelte a Dél-Spanyol tengerparton. Nagyon megörültünk neki, hiszen még nem kóstoltunk ilyen apró "narancsot". Elöljáróban annyit mondott, hogy igen furcsa gyümölcs, mert egyrészt ehető a héja, ellentétben a narancséval, másrészt együtt érezni az édes, a savanyú és a kesernyést ízt. Mindjárt egyet meg is kóstoltunk... És valóban! Az első pillantásra a citrusfélék családjába tartozó gyümölcs valójában csak rokona a citrusoknak, igazából a Fortunella nemzetség legismertebb képviselője. A tojás alakú gyümölcs 3-4 cm nagyságú, héja hat apró gerezdet rejt. Legizgalmasabb tulajdonsága, hogy vékony héja valóban ehető, sőt sokkal édesebb, mint az alatta megbújó gyümölcshús, így a kumquatot egészben, nyersen fogyasztva egyszerre tapasztalhatjuk meg az édes és kissé savanykás ízeket. Első alkalommal biztosan nyersen érdemes kipróbálni. Ázsiában azonban rengeteg verzióban készítik. Leginkább nyersen, gyümölcsként fogyasztják, karikára vágva gyümölcssalátába teszik, vagy kandírozzák illetve dzsemet főznek belőle. Én az utóbbit választottam és az ízletes "gyümölcszselét" egy tortára tettem. Elmondhatom, hogy az eddigi legfinomabb túrótortát ehettem általa...



Hozzávalók: egy kerek, 4 tojásból sütött piskóta torta, 25 dkg áttört túró, 25 dkg mascarpone, 3 dl. habtejszín, 4-5 evőkanál porcukor, 15 dkg kumquat, hozzá ízlés szerint cukor.


A piskótát visszatesszük a kapcsos tortaforma aljába. A túrót, a mascarponét, a porcukrot egy tálba tesszük és krémesre kikeverjük. A tejszínhabot felverjük kemény habbá és lazán beleforgatjuk a krémes túróba. A kész krémet a formában lévő piskótára kanalazzuk, majd a tetejét simára eldolgozzuk. Amíg elkészítjük a gyümölcszselét, addig a tortát betesszük hűtőbe dermedni. A kumquatot megmossuk, vékonyan felszeleteljük majd a magjait kiszedjük. Egy lábosba áttesszük, ízlés szerint cukrot szórunk rá / én 3-4 kanállal tettem, hogy jó édes legyen /, majd lassú tűzön kb. 5-10 perc alatt készre főzzük. Kihűtjük. Mikor teljesen kihűlt és már nem folyós a leve, akkor ráhalmozzuk a torta tetejére. Tálalásig behűtjük.









2015. február 1., vasárnap

~ TÖRÖK SÓS-VAJAS KIFLI ~

















Vasárnap reggel egyszerűen rám jön a kifli-sütés. Késztetést érzek arra, hogy reggelire ott ékeskedjen az asztal közepén a friss és ropogós kifli-halom. Mivel már van elég kifli receptem, magamnál kutakodtam a blogomban. Meg is találtam egy régi receptemet a Török Katmer receptjét, amit már elég régen sütöttem és emlékeztem rá, hogy nagyon finom. Kicsit átvariálva a receptet, máris neki álltam. A KitchenAid kidagasztotta, a meleg-párás mikró megkelesztette, a sütőm pedig megsütötte. Persze a nyújtás és a tekerés rám maradt, de abban is volt egy kis segítségem, a kislányom... Valamikor el kell kezdenie neki is... Hű, nagyon finom lett!


Hozzávalók: 50 dkg finom liszt, 10 dkg világos rozsliszt, 2 dl. langyos tej, 2 dl. langyos víz, 1/2 kocka friss élesztő, 1 csapott evőkanál só, 1 kávéskanál cukor, 5 evőkanál olaj. Továbbá: 5 dkg tea vaj, 5 dkg natúr vajkrém, 1 kávéskanál só.


A tejben elkeverem az élesztőt egy csipet cukorral, majd megvárom, míg felfut. A lisztet tálba szitálom, elkeverem benne a sót és a cukrot. Hozzáadom a felfutott élesztőt, a vizet, és az olajat. Közepes keménységű tésztát dagasztok belőle. Mikor szép sima a tészta, akkor megolajozom a tetejét és meleg-párás helyen, kb. 30-40 perc alatt megkelesztem. Én ezt a mikróban szoktam végezni olyan formán, hogy felforralok egy bögrében vizet és mellé teszem a tésztát. A mikró ajtaját bezárom és nem nyitom ki fél órán át. A meleg-párás közegben hamar megkel a tészta. Mikor megkelt, lisztezett gyúrólapra borítom a tésztát és elosztom 4 részre. Egyenként kinyújtom a tészta darabokat nagyobb, lapostányérnyi kőrré. A kenéshez a vajat, a vajkrémet és a sót kikeverem, majd elosztva, két lapra rákenem. A másik két lapot ráhelyezem, így lesz két adag kent tésztám. Pizzavágó kőrkéssel 8 darabra vágom mindkét lapot. Így lesz 16 db kiflim.






A háromszögeket a szélesebb részüknél fogva elkezdem feltekerni úgy, hogy közben a csücskét húzom felfelé. Így több tekerés lesz a kiflin.






A kész kifliket sütőpapírral bélelt tepsire rakosgatom, majd letakarva 30 percet pihentetem. Ez idő alatt megkelnek és készen állnak majd a sütésre. Hideg vízzel lepermetezem a kifliket. Hideg sütőbe teszem, majd bekapcsolom a sütőt 180° C-fokra. 25-30 perc alatt pirosra, ropogósra megsütöm a kifliket. Frissen tálalom.








2015. január 30., péntek

~ CSOKOLÁDÉ KRÉM ~


















Kedves barátném meglepett egy recepttel, mert tudta, hogy a gyerekeim nagy Nutella rajongók... Irtóra megörültem neki, mert lassan nem győzöm anyagilag a mogyorókrém okozta pénzkiadásokat. A gyerekeim, ha nem teszek ki stop táblát a mogyorókrémes üvegcse elé, akkor képesek záros határidő alatt kiüríteni azt. Kenyérre, kalácsra, abonettre vagy éppen háztartási kekszre kenegetik a "mindegy mire" alapon. Éppen jókor jött ez a csokikrém recept, mert egy üveg mogyorókrém árából három üvegnyi is kijön. Azért nem mindegy, ugyebár. Igaz ez csoki ízű, de attól még ez is nagyon finom és a célnak pont megfelel...


Hozzávalók: 25 dkg vaj / nem margarin! /, 3 tábla keserű csokoládé, 12,5 dkg barna cukor, 12,5 dkg cukor, 2 csomag vaníliás cukor, 4 db. tojás, 1/4 mokkáskanál só.


A vajat egy lábosban megolvasztjuk, majd hozzá adjuk a darabokra tört ét csokoládét. Elzárjuk alatta a tüzet, hogy ne forrjon fel. A cukrokat egy mélyebb tálba tesszük, hozzáadjuk a sót, majd beleütjük a tojásokat. Elektromos habverővel addig keverjük, amíg nagyon habos, szinte krémszerűvé nem válik és kifehéredik. Az olvadt csokoládéhoz hozzákeverjük a tojásos habot, majd lassú tűz felett, állandóan kevergetve felfőzzük a krémet kb. 5 perc alatt. Mikor elkészült a csokoládékrém, akkor tiszta üvegekbe töltjük és kihűtjük. Hűvös helyen tároljuk. 







2015. január 25., vasárnap

~ STRUCCPOLITIKA ~










Nem dugtam a fejem a homokba, ámbár megjegyzem néha megfordul ám a kobakomban, rémes helyzetekben... Posztot sem akartam írni a strucctojásról, aztán mégis csak rávettetek. Mert ugyebár nem sűrűn van strucctojás a magyar konyhákban. Ez is csak egy régi kedves történet miatt lett... Hogy miért? Röviden elmesélem... 
Szóval, amikor Illéssel megismerkedtem, az első kirándulásunk alkalmával vásároltunk egy strucctojást, amolyan első közös ajándék gyanánt. Egy Balaton melletti kis struccfarmon jártunk Kővágóörsön... Érdekes volt látni ezeket a hatalmas madarakat abban a nagy karámban, ahogy sétálgattak, csipegettek és érdeklődően tartották szemmel a kíváncsiskodó turistákat. Ez egy tenyészet volt, sok-sok madárral és vegyes életkorokkal. Voltak hatalmas, kifejlett hímek és apró, virgonc serdülők. Örömömre, sikerült kézbe vennem és megsimogatnom egy picinyke fiókát is, aki 1-2 napja bújhatott ki a tojásából. Nagyon cuki volt és nagyon selymes... A farmon lehetőség nyílt vásárolni is, de nem csak friss tojást, hanem húst és más portékát is, ami a madarakból készült. Tollat, kifújt tojást, a bőréből készült holmikat, csecsebecséket. Vettünk is egy "tele" tojást, amit aztán felhasználtunk akkor is. A kifújt strucctojásunk hosszú éveken át díszítette a könyves polcunkat, de aztán egy nap, szörnyű véget ért a díszelgése... Először én vertem le, másodjára pedig a rosszcsont cicám. Emlékszem, gurulva pottyan le a földre, amit első alkalommal repedéssel vészelt át, de a második esésénél már ripityára törve hevert a padlón. Nagyon sajnáltam, hiszen egy kedves emlék volt a messzi múltból. És most 15 év elteltével az én Jancsim, ismét meglepett egy igazi strucctojással. Nagyon megörültem neki, hiszen pótolva lett a régi közös "emlékünk". Szóval ezért volt ez a hadjárat, eme hatalmas tojással. Most aztán jöhetnek sorban a tojásos ételek... Leves, sonkás muffin és nokedli...


Így törtük fel...





Lassan, óvatosan haladtunk egyre beljebb...





Repedés nélkül sikerült megfúrni. Vékony szívószállal megfújva a tojás belsejét, hogy túlnyomás legyen benne, először a fehérje jött...





Aztán a sárgája...





A végén lemértem, 1,1 liter tojáslé lett belőle...





Tele a tál... Gyönyörű a sárgája is!





És mi készült belőle elsőként?

SONKÁBAN SÜLT BURGONYÁS FRITTATA









Hozzávalók: 6 szelet sonka, 4-5 dl felvert tojás, 1 nagy vöröshagyma, 1 nagyobb burgonya, 10 dkg húsos bacon szalonna, 5 dkg sajt, só, bors, petrezselyemzöld. Tálaláshoz: pirítós kenyér, koktél paradicsom, madársaláta.


A hagymát, a burgonyát és a szalonnát apró kockára felvágjuk és forró serpenyőben, kevés olajon lepirítjuk. 





Egy 6-os szilikon muffin-sütő mélyedéseibe sonkát terítünk, hogy fészek formája legyen, majd a pirított alapot elosztjuk benne. A sajtot felkockázzuk és a tetejére szórjuk. 






A mélyedéseket felöntjük a felvert tojással...






200 C°-os előmelegített sütőben, 25-30 perc alatt készre megsütjük a frittatát. Frissen pirított kenyérrel, koktélparadicsommal és madársalátával tálaljuk... Laktató és finom reggeli.













2015. január 20., kedd

~ GUA BAO ~















Ami Amerikának a hamburger, az Ázsiának a Gua Bao... Egy különleges szendvics a Távol-Keletről. Régóta a tarsolyomban van az elkészítése, már alig vártam, hogy megkóstolhassam. Ezt a "zsemlét" érdekes módon  nem sütni kell, hanem gőzölni / párolni. Mivel én nem rendelkezem olyan spéci bambusz párolóval, kicsit gondolkodóba kellett, hogy essek. Hamar be is villant a megoldás: ... párolóbetét ! Ezer éve kaptam, és bevallom még sosem használtam. De most eljött az ő ideje is. Tökéletesen bevált, meghozta a hozzá fűzött reményeket. Egyébként a tésztája nagyon érdekes... Van benne élesztő, sütőpor és szódabikarbóna is. Ettől aztán igazán puha és rugalmas lesz. Imádtam vele dolgozni és a párolása sem egy utolsó élmény. Szóval egy kicsit több időráfordítással mennyei harapnivalóra tehetünk szert, ha elkészítjük. Rengeteg receptje létezik az éterben, én Ezt választottam...


Hozzávalók a tésztához: 30 dkg átszitált liszt, 50 gr. tej, 150 gr. kéz meleg víz, 1/4 kocka friss élesztő, 1/2 kávéskanál sütőpor és szódabikarbóna, 10 gr. tejpor, 1 csapott evőkanál porcukor, 1 kávéskanál só, 1 kávéskanál olaj. Hús: 1 szűzpecsenye, 1 evőkanál só, 1 evőkanál őrölt fekete bors, 1 evőkanál chili por, 2 evőkanál barna cukor, kevés olaj. Tálaláshoz: chili mártás, kígyóuborka, sárgarépa, póréhagymacsíra.


A tésztához az élesztőt felfuttatjuk a langyos tejben, majd a többi hozzávalóval együtt tálba tesszük. Rugalmas tésztát dagasztunk belőle. Ha jó rugalmas és sima a tészta, akkor olajjal átkent tálba tesszük, letakarjuk és 1 óra alatt a duplájára kelesztjük. Mikor megkelt, gyengén lisztezett gyúrólapon finoman átgyúrjuk, majd elosztjuk a tésztát 9 darabra. Minden tészta darabból golyót formálunk. Fóliával letakarjuk és ismét kelesztjük, de már csak fél órát. Mikor ismét kelt a tészta, a golyókat oválisra kinyújtjuk és olajjal átkenjük. Mielőtt félbe hajtanánk a tésztát, teszünk rá egy darabka sütőpapírt. 








A párolóbetétet vízgőz fölé helyezzük és ráteszünk egy réteg sütőpapírt. Mikor már forr a víz, rátesszük a tészta darabokat a betétre, majd letakarva 9 percig gőzöljük a "zsemléket". Míg párolódik a tészta, addig megsütjük a húst. A szűzérmét megmossuk, szárazra töröljük és levágjuk róla a hártyákat. A fűszereket összekeverjük a cukorral, majd beleforgatjuk a húst. Egy serpenyőben kevés olajat forrósítunk és hirtelen megsütjük rajta a hús minden oldalát. Mikor kőrben megsült, a serpenyőt betesszük az előmelegített forró, 200 C°-os sütőbe 10 percre. Ez idő alatt a hús szaftosra átsül. 5 percet pihentetjük a megsült húst, majd vékonyan felszeleteljük. A kész "zsemléket"t tálra tesszük és letakarva, melegen tartjuk.






Tálaláskor chili szósszal megkenjük a zsemlék belsejét, majd megpakoljuk a hússal, az uborkával, a sárgarépa csíkokkal és a csírával. Forrón tálaljuk egy pohár sör kíséretével... Mennyei....