~ TEJPASZTILLA ~

Néha van olyan érzésem, hogy kell egy falatnyi kényeztetés. Amikor nem éhes vagyok, hanem csak úgy valami jól jönne... Emlékszem, a karamellás boci cukorka volt a kedvencem, de amit mostanság lehet kapni, hát az nem az igazi... Régen kívül porhanyós volt, beleül pedig néha folyós és kásás. Ja, és a papírjába mindig bele volt ragadva. Ettől volt izgalmas. Mire leszedegettük róla azt az átkozott papírt, addigra még jobban kívántuk az ízét. Ettől már csak egy fokkal volt jobb, a Frutti. Halványsárga, halvány rózsaszín és halványzöld színük volt. Hű, de rég volt. A mai cukorkáknak nincs olyan ízük, hiába ugyan az a nevük. Nahát, már megint a múltban kotorászom, nem hiszem el..., de ez van, ha röpül az idő az ember feje felett. Szóval, itt egy házi cukorka tejporból és sűrített tejből. Ugyan homlok egyenes más, mint amiről eddig beszéltem, de a lényegét tekintve, hasonló a mivoltja. Ez egy eredeti Filippínó recept, melyet a Pinterest-en találtam. Helyi kedvencnek számít. Egy-két rudacska elrágcsálása, kellőképpen kielégíti olthatatlan vágyunkat valami apró íz iránt.

Hozzávalók: 200 gr zsíros tejpor, 1 csésze sűrített tej, 1 csipet só.

A hozzávalókat tálba tesszük, majd apránként adagolva hozzá a sűrített tejet, kanállal "vizes homok" állagúra keverjük. 

Ez után kézzel tömény gombóccá gyúrjuk az egészet. Inkább kemény legyen mint lágy, mert akkor nem lesz formálható a massza. Ujjnyi vastag rudakat sodrunk a masszából, majd felvágjuk őket tetszés szerinti hosszúságra. Az enyémek kb. 7 cm-ek lettek. 

Mikor elkészültek, tejporban megforgatjuk és celofánba becsomagoljuk őket. Hűtőben, dobozkában sokáig elállnak.