~ MOGYORÓS CANTUCCINI ~

 A Cantuccini egy klasszikus olasz kekszféleség. Toszkánából származik és egy Vin Santo nevű édes bor mellé adják kísérőként mártogatni. A Cantuccini eléggé száraz, kemény sütemény, viszont ha mártogatjuk valami italféleségbe akkor megpuhul és úgy válik igazán élvezhetővé. Nyilván ha eltekintünk a már fent említett édes bortól, akkor nagyon finom tejbe, kávéba, kakaóba, forrócsokiba vagy akár teába is mártogatva. Már a XVI. században is ismerték, receptje az 1867-es világkiállításon díjat is nyert. Eredetileg mandulával sütik, de mivel nekem most csak török mogyoróm volt itthon, "Uram bocsá"... azzal sütöttem meg. Kétszer is meg kell sütni, először egészben, utána pedig szeletekben. Egyébként amit az olaszok mártogatnak az egy vastagabb kivitel, amit én sütöttem, az egy vékony ropogósabb fajta. Szóval sok mindenben eltértem az eredeti verziótól, de így is nagyon finom ropogtatni való sült ki a végén belőle. 

Hozzávalók: 100 gr. tojásfehérje, 100 gr. cukor, 100 gr. liszt, 100 gr. török mogyoró vagy mandula, csipet só.

Minden hozzávalót kimérünk egy tálba és kanállal összekeverjük. Egy 20 x 10 cm-es püspökkenyérformába sütőpapírt fektetünk, majd a masszát belesimítjuk. Előmelegített sütőben 180 °C-fokon kb. 25 perc alatt készre sütjük a sütemény. Sütés után lehúzzuk róla a sütőpapírt, rácsra tesszük és teljesen kihűtjük. Mikor kihűlt, éles késsel, de még jobb ha elektromos szeletelővel kb. 2-3 mm-es szeletekre felvágjuk a süteményt. A szeleteket sütőpapírral bélelt nagy tepsire rakosgatjuk és 160 C-fokon pirulásig sütjük-szárítjuk. Jó ropogós keksz lesz belőle. Teához, kávéhoz nagyszerű harapnivaló.